« Egerben jártunk   Max, a kutya »

Új bejegyzés...

2008. dec. 18. 2008. dec. 18. 10:55
még nincsenek kommentek
Szeptember óta nem jelentkeztem… Lehetne kifogásokat keresni, de minek… Rengeteg dolog történt velünk azóta, megpróbálom összefoglalni. Voltak köztük jók, és voltak rosszak is.Először is egy rosszal kezdem. Valamilyen oknál fogva – leginkább a körülmények véletlenszerű összejátszása következtében Susu hozzájutott egy levél Calmopyrinhez, amit meg is kóstolt. Igaz, hogy nem gyógyszert akart enni – azt pontosan tudja, hogy gyógyszerhez nem szabad nyúlni – hanem szőlőcukrot, ami olyan csomagolásban van, mint a Calmopyrin, ráadásul a formája is ugyanolyan. Gyorsan rohantunk a kórházba, ahol kimosták a pocakját. Ahogy túl volt a beavatkozáson, megnyugodott, és hősként viselkedett, nem volt sírás. Mikor kijöttünk a kórházból, rögtön elmentünk, és vásároltunk neki orvosi táskát, hogy játssza ki magából ezt a rossz élményt. Nem is kell mondanom, sokáig az összes plüss, és egyéb állat, és orvosi vizsgálat alá vont személy gyomormosáson is átesett.

Most következzen egy pozitív esemény. Voltunk Halász Judit koncerten, amit Susu nagyon élvezett. Jöttek Szofiék és Regiék is, együtt táncolt a három gyerek. A koncert után kimentünk a művelődési ház udvarára, ahol sok-sok játék és program várta a gyerekeket. Volt ugrálóvár is, ahonnan Susu ki sem akart jönni. Aztán továbbmentünk a játszótér részre, ahol életében először összetalálkozott egy igazán erőszakos gyerekkel. Teljesen ledöbbent, mert mikor megkérdezte a kisfiút, hogy miért bántja, az ahelyett, hogy válaszolt volna, inkább belerúgott még egyet. Gyorsan tovább is álltunk.

Susu ilyen csinin ment a koncertre
Tánc Susu módra
Regi és Szofi
 Az ugrálóvárban

Másnap találkoztunk Csermák Panniékkal, és sétáltunk egy nagyot a Margit szigeten. Láttunk mókusokat, megnéztük az állatkertet is. Utána elmentünk a Hajógyári szigetre csúszdázni, ami nagyon nem jól sült el. Ahol eddig vígan csúszdázott, ott most balesetet szenvedett. Apukával csúsztak le az egyik óriáscsúszdán, amikor nagyon-nagyon begyorsultak, és Susuka lábikója nekicsapódott a csúszda falának. Nagyon megütötte magát. Először nem gondoltuk, hogy baj van, az autóban el is aludt, úgyhogy még kimentünk Biatorbágyra, de mikor még ébredés után is sírt, és fájlalta a lábát, bementünk a Heim Pál Kórházba. Itt megállapították egy röntgen után, hogy elrepedt a lába, és be kell gipszelni. Két hétig gipszes lábbal nézte egyik mesét a másik után – már-már kívülről mondva azokat. Egyébként meglehetősen jól viselte a tortúrát. Két hét után levették a gipszet, amit nagyon csodáltunk, hiszen orvos barátunk azt mondta, hogy 8 hétig kell a gyerkőcök lábának gipszben lennie akár törés, akár repedés esetén. Úgyhogy elmentünk az Országos Baleseti Intézetbe, ahol megvizsgálták a kis lábát, és elmondták, hogy valószínűleg nem is volt elrepedve, csak a rutintalan röntgenorvos-szem könnyen nézhet egy érátfutást is repedésnek. Remek… De a lényeg, hogy rendbejött a lába.

A sok kórházazás után, mivel tényleg jól viselte a megpróbáltatásokat, elmentünk és választhatott egy új plüsst. Susu Ormit választotta a Micimackóból. Mert most Micimackó lázban égünk.

Ormival

Voltunk kecskeméti mamánál, ahol szokás szerint remekül érezte magát Susu, és Apukával leutazott egri mamához is, ahol szintén jól érezték magukat. Mindeközben persze rengetegszer voltunk Adriéknál, ahol egyre jobban eljátszanak Regivel és Szofival. Már nincs annyi verekedés – bár az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy most a csajok kezdenek a verekedős korszakba belépni. De egyenlőre nincs gond, szeretik egymást a gyerkőcök.

Alíz barátnőm is járt nálunk, meglátogatott bennünket, vagy inkább Susut. Nagyot játszottak, Alíz egy igazi nagy gyerek, úgyhogy szuperül megértették egymást.

December elején megírtuk a levelet a Mikulásnak, gyakoroltuk a Mikulásdalokat, és verseket. Susu cukrot, csokit, és szánkót kért. És kapott, hiszen nagyon jó gyerkőc volt egész évben. Öcsike is elköltözött tőlünk, úgyhogy Susu hamarosan külön szobába költözik, a játékai már bent vannak, de egyenlőre kint alszik velünk. Tervezzük a szobadíszítést, szeretnénk neki klassz szőnyeget, lámpát, és függönyt vásárolni, és egy két képet is a falra. Most pedig várjuk a Jézuskát, a Karácsonyt, és a sok-sok ajándékot. És közben tanuljuk a karácsonyi énekeket.
Muszma






Komment

Még nincsenek kommentek.

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.